Egy beteg srác naplója

Az internet sikk, reklámok nélkül mindinkább, s noha a megújult Indexen sokkal kevesebb hirdetéssel találkozhat össze az olvasó, tedd mellé kérlek, hogy a redizájn eredménye egy, az eltelt több, mint 10 év alatt bizony akkumulálódott tudás[nak] köszönhető felület, ahol becsszó a tartalom úgy egybeolvad azzal a kevéske addal, hogy akarva–akaratlan elolvasd, mire fejedhez kapva rájössz, hogy az már aut még nem a cikk része.

Az, hogy egy plain text fájl program-e, nem kérdés, ahogy A barátom tárgyalásán az ügyvéd a szoftver kifejezés fogalmát az origo-val társította. Valójában a teljes csődület mi végre, azt nem látom még, mert hát az Index végtére blokkolva vagy sem, de hát mégiscsak quasi tévé, le lehet elé ülni és nézni, többet úgy sem ad, utoljára akkor vettem kezembe, amikor rámaggatták megint tomketet az elkurtúkkal, honnan az a sok backlink, és nézd, nem hülyültem meg. Rockmagazin meg nem kell.

Csókolom, Gábor vagyok, Wordpress-t használok, szeretnék jelentkezni a WordPress plugin karneválra, és küldeném mindenkinek, aki szereti!

Az Én is szeretnék híres lenni! című írás tovább is van »

Ilyen lesz a fürdőm, megtaláltam.

Ahogy jónak érzed, hangzott a válasz arra a kérdésemre a Plusban, hogy adjak-e 9 forintot, vagy nem szükséges. Fogalmam sincs, nekem ugyan mi közöm ahhoz, hogy az eladó kislányt nem keféli meg rendre esténként a barátja, de nehogy már nekem tegyen szívességet azzal, hogy kiszámolt összeget adok a kezébe egy tízezres helyett. Ahogy jónak érzed, és ezzel a minimális hajlamot is kilőtték belőlem, hogy legközelebb ne ötössel fizessem a háromszázharmincas pizzát. Rosszabb hangulatomban csupa kapitálissal idevésném, hogy BASZDTELIBEAZANYÁD.

Mindeközben a CBA állást foglalt a másság kérdésében, legalábbis újabban rendre döntés elé állítják a vásárlót – szépen sorban állsz az új pénztárosnál vagy inkább máshol vásárolsz. Először akkor lepődtem meg, amikor az előttem álló férfi fizetést követően úgy távozott, hogy „viszlát uram”, persze mindezt csak a lassú felfogóképességem nem tudta hirtelen összehozni a pirosra festett hosszú körmökkel és a rózsaszín hajgumival, sziaa!, zavaromban csak egy halk helót löktem oda, miközben mereven a tornacipőmre bámultam, reménykedve hogy minél hamarabb megtudom az összeget és csöndben leléphetek a kefírem társaságában. Mostanában a másik CBÁ-ba járok.

A MacFormat magazin felhívására Adam Benton postázta az iMac termékcsaládra vonatkozó jövőbeni elképzeléseit a Renderosity Art Gallery-be. Saját elmondása szerint a design koncepció szorosan simul a jelenlegi formacsaládhoz, ugyanakkor az előző generáció stíljegyeit is magán hordozza.

A bazinagy oldskul Shuffle-re szerelt plexi valójában egy harminccollos LCD kijelzőt takar, amely egész finom árnyalatban képes szabályozni áttetszőségét, így inkatív állapotban a számítógépen egyszerűen átlátunk. Az elgondolásba persze a tökéletesen ergonomikus átlátszó billenytűzet is teret kapott, tetszik látni.

Olyan, mintegy iTrip vagy félbevágott Mini, 1 gibabájt tárkapacitással, alumínium borítással hátul csiptetővel, megérkezett az új iPod Shuffle 2G. Nem tudtam megállni, hogy rajongásomnak ne adjak hangot. 80 USD, fogd és vidd (I mean, pre-order).

Kézben elférő kütyükért a PDAMániát lapozzuk fel.

Bizonyára olvasta már, megreformálták a Guccit, lelkesül a webfejlesztő közösség, révbe ért a JavaScript technológia. Tudniillik első alkalommal debütált kommersz vállalat olyan weblappal, amely a dinamikus, mozgó képi világot nem Flash animációk, hanem JavaScript segítségével lépte meg. Az örömön persze csorba, hogy a Gucci weboldala így viszont csak JavaScript-képes böngésző birtokában tekinthető meg, „the Gucci web site requires a new internet browser with javascript enabled for proper viewing”, írják a honlapon.

A lépés azért is fontos, mert dacára annak, hogy gyorsabb, kisebb oldalt lehet építeni hasonló vizuális megjelenésben JavaScript-tel, amíg a szomszéd rivális nem mutatkozik ilyen megoldással, a legtöbb cég marad a kitaposott ösvényen, nem újít, mert nem trendi. A Guccinak azért volt most könnyű dolga, mert az átalakításért a script.aculo.us fejlesztője, Thomas Fuchs a felelős.

A Jézuskától most már iPod gatyát is lehet kérni. Tavaly még T büszkélkedett az iPod tartós snowboard dzsekijével, erre a napokban rukkolt elő a Levi’s kifejezetten iPod-tulajdonosok számára tervezett Levi Redwire DLX farmerjaival. A speciális zsebeken túl piros szalag is kilóg a gatyából, ki lehessen kötni (úgy látszik, a dizájnerek is utaztak már fekete hetessel), a praktikum jegyében pedig komplett mini vezérlőpult is helyett kapott az öngyújtó zsebre aplikálva.

Az eredménnyel egy baj van csak, szarul néz ki a nadrág, viszont legalább lehet ilyet is kapni, jó drágán.

Tizenegy óra, kapcsoljuk az ötös stúdiót.

Kozári Hilda nagyvárosi szag installációja sajnos itthon nem tárulkozik a nagyérdemű elé, pedig kiváncsi volnék milyen illat lengi körül az ember fejét, amikor beledugja a Budapestbe. Vajon milyen arányban osztozik a teren a korzón sétáló turistának jutó sűlthússal vegyített friss Duna szeléből, a csóri munkás Balzac utcájával szemben. Ez utóbbi csöppnyi újlipótvárosi színteret javasolnám kitüntetni, mint a magyar főváros legbüdősebb utcája.

A kutyaszar sorscsapott népünknek már mi az, semmi, még ha raknak is mellé ember ürüléket, hetykén nyakon öntik húggyal, a jól menő butikok gondosan fel is higítják mindezt felmosóvízzel, hadd tocsogjon benne nyakig a magyar, és ha még mind ez nem venné el a kedved, hogy gyaloglás közben burkold be a napi adagként kitűzött lekváros táskát, akkor váratlan megcsapja az orrod az a szag, amit mindezen egylet hetek óta a tűző napon erjedésének indult bűze okoz. Én szeretlek, Budapest.

Egy termék megítélésekor a fogyasztó számára első szempont annak vizuális, audiális megjelenése, ergonomikus, kézreálló kialakítása — gondoljunk csak az Apple népszerű termékeinek sikerére. Ugyanez a megfontolás átültethető a web világára is, több felmérés vizsgálta, hogy a látogatók az első néhány másodpercben eldöntik, szimpatikus-e nekik az adott lap, és negatív tapasztalat esetén az oldal nyújtotta szolgáltatásokra, információkra már nem is kiváncsiak. A Computer Arts magazin napokban publikálta 50 ways to become a better designer címmel tanulmányát, amelyet tizenhét, a papír alapú és online világban tevékenykedő tervező tanácsai alapján állítottak össze.

Áprilisban mutatta be a DeviantArt közelgő v5-ös arculatának első publikus tesztváltozatát. A titkos szupermódot egyelőre regisztrált DA-felhasználók érhetik csak el, és mindössze húsz percig élvezhetik az új köntösbe bújtatott magazint. (Szerkesztőségünk kipróbált egy-két fogást ezen korlát kijátszása érdekében, de az apróbb fortélyok hatástalannak bizonyultak, feltehetően szerveroldalon is naplózzák a munkafolyamat ezen szegmensét.)

Noha funkcionalitásában még közel sem teljesértékű az új DA, sőt legyünk határozottak, semmi sem működik rajta, néhol osztozkodik még a felületen régi és új köntös, mindenesetre a jelenlegi mockup előre vetít jónéhány koncepciót. Alapjában véve letisztultabb, áttekinthetőbb oldal szerkezetet kapunk. A mohó napközis érzetet sikerült levetkőznie a site-nak, trendi shoutboxoktól és további sallangoktól mentes a lap. Egyelőre. A főoldalon négy sávban, egy-egy témakört felőlelve találjuk a napi adagot, a komplett képtár pedig a Categories linkről kiindulva bogarászható.

Christine Meadows: Disconnect