Egy beteg srác naplója

Mosaic Communications Universe (via HUP)

És akkor jössz azzal, hogy nem tudod megnézni a fotókat. Csak mert buzi vagyok, és hosszú ó-val írom. Igen, mily’ csodálatos a technológia. 2006 májusa van. Ékezetes domént két éve lehet regisztrálni. Ha te olyan böngészővel nyomulsz, ami ennyi idő alatt sem volt képes magába olvasztani ennek a támogatását — c’est la vie. Safari, Konqueror, Firefox, Opera, Mozilla, Netscape — van néhány alkalmazás, amit használhatsz. Browse happy! Mindezeken felül úgy tudom SP2-vel felvértezett XP-n az IE 6.0 kezeli az ékezetes doméneket. De várhatsz a 7.0-ra, mindjárt itt van, addig meg nézd másnak a fotóit, akinem olyan buzi, hogy beleteszi azt a kibaszott ó betűt. Csumi.

Avagy a gondolkodás olyan, mint az ejtőernyő. Akkor jó, ha nyitott.

Vannak bizonyos szabványok, amelyeket célszerű betartani. Vannak bizonyos cégek, akik nem törődnek a szabványokkal, mert a saját maguk által diktált irányvonalat kívánják tartani. A világhálót (Web és Web 2.0) a tartalmak leírására, jelölésére, megjelenítésére szolgáló HTML, CSS és további néhány technológia határozza meg, és biztosítja egyúttal, hogy legyek a világ bármely pontján, böngésszek tetszőleges eszközzel (asztali számítógép, kézi számítógép, mobiltelefon stb.), böngésszek esetleg testi fogyatékkal, a lehetőségekhez mérten pontosan ugyanazt a világhálót kapjam, amit a másik ember.

A Széllel szemben nem pisilek című írás tovább is van »

Azonnali közlésre.

Próbálj meg elszakadni attól a képzettől, amit benned a böngésző szó felidéz. Vegyél alapul egy sikeres, kiforrott böngészőmotort és gyűjts köré olyan szolgáltatásokat, amelyekkel a felhasználói élmény maximalizálható, majd gyúrd össze őket alaposan.

Mostanában a szakma a Flocktól [ejtsd: flok] hangos, amely hangzatos kifejezésekkel élve kollaboratív webkliens avagy egy Web 2.0 böngésző. Természetesen a lényegen ez mit sem változtat, ami fontos, hogy gecijó. Lássuk miért is kell ez neked?

A Flock, a böngészés új élménye című írás tovább is van »

A tegnapi nap folyamán átpofoztam deszktopom küllemét, amelynek köszönhetően a legtöbb esetben alapértelmezettnek tekinthető feketer előtér, fehér háttér ezúttal viszályára fordult. Ez természetesen önmagában nem baj, de sajnos a webet böngészgetve csupán egy nap leforgása alatt temérdek olyan weblapba botlottam, amelynek szerkesztője vélhetően figyelmetlenségből csak az egyik színt állította át, és példának kedvéért fehér hátteren a világosszürke betűk - valljuk meg - nehezen olvashatók. A Ne hagyatkozzunk az alapértelmezett színekre című írás tovább is van »

Észrevételek, benyomások egy megszállott Firefox-hívő tollából az Opera 8.0-s verziójú böngésző kapcsán. Az idők kezdete óta filozófiámhoz jobban idomul a GTK+ fejlesztői vonal, így az Opera mindig is hendikeppel indult, és mindig is azzal is fog. Amibe verhetetlen a norvég termék, az a működésbeni és weblaprenderelési sebesség. A programcsomag méretét tekintve is igen határozottan utasítja maga mögé a tűzrókát; az alig több mint négy megabájtos Ubuntu binárisban érkezett böngésző számos olyan funkcionitást hordoz, amellyel a Mozillát, Firefoxot és hasonszörű böngészőket csak bővítmények (plugins) és kiterjesztések (extensions) telepítésével vértezhetjük fel. Gondolok itt többek között a beépített, hatékony RSS-olvasóra, amely figyelmeztet, ha új bejegyzés érkezik a csatornába. Halkan jegyezném meg, hogy bármennyire színes-szagos és népszerű a Sage olvasó Firefoxhoz, közel sem nyújtja azt a kényelmet, azt a precíz működést, amelyet az Opera önmagában tud.

Más. Munkamenet-kezelés. Munkamenet (session) alatt értsük azt a temérdek megnyitott lapot, amelyről infórmációkat gyűjtünk; értsük alatta azt a tucat lapot, amelyet minden indításkor megszeretnénk nyitni; vagy értsük alatt azt a tucat lapot, amelyet egy véletlen programleállás következtében elvesztettünk. Következő induláskor az Opera felajánlja ezek megnyitását. Más. Mióta ismerem ezt a norvég fenegyereket, a programfejlesztők számára a weblapnagyítása nem csupán a betűméret növekedését takarja; méretarányosan a weblap tartalmazta valamennyi kép is megnő. Természetesen a képek ebbéli nagyítása minőségromlást eredményez, nem kapunk gazdagabb képélményt, de akár 300%-os fokozást követően sem esik szét a weblap.

Más. A kedvencem, amit a mai napon volt szerencsém felfedezni, “Small screen” névre hallgat. Ez a speciális megjelenítési mód kéziszámítógépeken igazán előnyös (természetesen az Opera PDA-kra is beszerezhető), de deszktop felhasználásnál is jó szolgáltatot tehet. A small screen aktiválására (SHIFT+F11) a megjelenített lap egy kb. 250 képpont széles hasábbá alakul át. A képek ennek megfelelően átméreteződnek. Az oldal ajánlotta stíluslapot a böngésző letiltja, és egy saját általa kreált sablonnal jeleníti meg az oldalt. Webfejlesztőknek rendkívűl hasznos weboldaluk akadálymentességének, használhatósági fokának ellenőrzésére. Végül néhány további bónusz: az Opera nem csak böngésző, tartalmaz e-mail klienst is (az említett 4MB-ban), támogatja a kioszk üzemmódot, kikapcsolható stíluslapok, letiltható képek, szkriptek és így tovább.

Az Opera egy ingyenesen beszerezhető, zárt forrású alkalmazás, amely többek között Mac OS X, MS Windows és Linux/Unix alá érhető el. Utóbbi platformokon a QT-re támaszkodik.

Kérdés: mit csinál az alábbi kódblokk? Mi fog megjelenni a képernyőn?

<?php
header('Content-type: text/html');
?>
<?xml version="1.0" encoding="utf-8" ?>
<!DOCTYPE html PUBLIC "-//W3C//DTD XHTML 1.0 Strict//EN"
"http://www.w3.org/TR/xhtml1/DTD/xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml" xml:lang="hu" lang="hu">
        <head profile="http://gmpg.org/xfn/1">
                <style type="text/css">
                body {
                        background: magenta;
                        color: #000;
                }
                </style>
        </head>
        <body>
                <h1>Hello</h1>
        </body>
</html>

A válasz: ez egy helytelenül kiszolgált XHTML dokumentum. A képernyőn minden bizonnyal rózsaszín háttérszínnel fekete betűkkel a Hello fog megjelenni a böngészőben. Most nézzük meg a következőt:

<?php
header('Content-type: application/xhtml+xml');
?>
<?xml version="1.0" encoding="utf-8" ?>
<!DOCTYPE html PUBLIC "-//W3C//DTD XHTML 1.0 Strict//EN"
"http://www.w3.org/TR/xhtml1/DTD/xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml" xml:lang="hu" lang="hu">
        <head profile="http://gmpg.org/xfn/1">
                <style type="text/css">
                body {
                        background: magenta;
                        color: #000;
                }
                </style>
        </head>
        <body>
                <h1>Hello</h1>
        </body>
</html>

Ez már egy helyesen kiszolgált XHTML dokumentum. Megjelenésben azonban mégsem egyezik a kettő. Hogy lehet ez? A válasz az XML-ben keresendő. Az előző példában a mindenki által ismert háttérszínezésről van szó; a böngésző ablak teljes felülete, amely weblap megjelenítésre hívatott, rózsaszínnel fog kifestődni, míg a második esetben csupán a fejléc elem mögött változik a background color. Tudható be ez annak, hogy XML-ben a body nem kitűntetett elem, mint korábban HTML-ben, így ő is csak egy mezei blokk elemként viselkedik: 100% szélesség, magasságát pedig a benne lévő tartalomtól kölcsözni. A helyzet akkor kezd még érdekesebbé válni, amikor a body-ban egyetlen egy div tartózkodik, akinek beállítottuk, hogy lebegjen. Hiszen floated elemet, mint tudjuk, csak akkor foglal teljesen magába egy blokk elem, amennyiben ő is floated. Ellenkező esetben ha erről elfeledkezünk, állíthattunk mi be bármilyen háttérszínt, az sohasem fog látszódni, mindig a default browsertől kapott szín fog megjelenni. Megoldást tehát az jelenthet, ha a body-t is átalakítjuk floating elemmé, és 100% szélességet adunk meg neki.

nos az iment 2 dolog is valtozott. elsoizben:

This Page Is Valid XHTML 1.0 Strict!

majd masodik izben apro kod segitsegevel arra kepes bongeszo eseten (ercsd firefox) xhtml headert kuld el az oldal az ot feldolgozo programnak. merhat szepesjo xhtmlben kodolni de mi ertelme amikor a bongeszok htmlkent fogadjak es parseljak? naszoval aki firefoxszal olvassa ezt a siteot es en vmi invalid dolgot csinalok veletlen akkor egy szep uzenet fogja fogadni az alabbihoz hasonloan:

XML Parsing Error: mismatched tag. Expected: . Location: http://blog.lxp.hu/index.php Line Number 42, Column 3:

ugyanis innentol kezdve tellegesen xhtmlkent van ertelmezve a site - es mint koztudott egy xml applikacio csak valid lehet egyebirant nem tekintendo annak. a kod pedig emigyen nezhet ki:

[code lang="php"]
$charset = 'utf-8';
$mime['html'] = 'text/html';
$mime['xhtml'] = 'application/xhtml+xml';
if (stristr($_SERVER['HTTP_ACCEPT'], $mime['xhtml'])) {
$mime = $mime['xhtml'];
} else {
$mime = $mime['html'];
}
header("Content-Type: $mime; charset=$charset");
?>
[/code]

lehet tejjesebb kodot is irni ami xhtml-keptelen brozernel az xhtml tegeket lecsereli htmlesre de ezzel nem torottem egyelore mert hamarosan az ijejuzerek egesz masszinben fogjak latni a blogomat - hehe. az xhtmles kiszolgalas otletet boogie atta.

na ha minden jolmegy hetfon ujra lesz linuxportal ponthu. aztan bekultem egy blogmarkot a weblabor ponthura de ugylaccik a szerkesztok szarnak mer nem tettek ki. szose rola en is szoktam szarni - minden reggel a wcn. mastol nemnagyon. fugi irt a naplojaba a marmar agyoncsepelt temarol - avagy mijer ne hasznajjunk ie-t. es itt nem az ms ellensegeskedesrol vanszo. dehogy. en lennek a legboldogabb h a mikroszoft fasza bongeszot csinalna. de vhogy ez nekik nemmegy. pedig ugy tartja a mondas - ami nem megy azt nem kell eroltetni. fugi ezt irta:

Miért utálom az Internet Explorert? Amikor - természetesen Linux alatt - elkezdek készíteni egy weboldalt, indítok egy vim-et meg egy GIMP-et, és mellé a Firefoxot. Vim-ben írom kódot, GIMP-ben csinálom a grafikákat. Néhány lépésenként lecsekkolom a böngészőben, hogy jó-e amit csinálok. Ha valami nem megy, akkor google, w3.org, vagy w3schools.com. Megnézem a specifikációt, kikeresem ami nekem kell, módosítom a kódot, és láss csodát, működik. Apránként felépül az oldal, és teljesen olyan lesz, amilyennek lennie kell. Nem feltétlenül szép, de pont olyan, amilyennek megcsináltam.

Ha valahol Explorerhez jutok, megnézem abban is az oldalaimat. Amikor először láttam, hogy a PNG-k átlátszósága helyett valami kékséget odakúr, a CSS2-ről pedig fogalma nincsen, kurvára felbaszta az agyamat. Mit lehet ilyenkor tenni?

‘A’ lehetőség: hagyom a faszba az egészet, hiszen teljes egészében szabványos az oldal, én semmit sem rontottam el, tehát elvileg nincs is mit javítani.

‘B’ lehetőség: a korszerű megoldások helyett elavult megoldásokat keresek, amiket az IE is ismer. Trükközök, órákon keresztül szarakszom, lemondok pár dologról, és a végén, esetleg, talán, nagyjából, IE-ben is megfelelően néz ki az oldal, legalábbis a legújabban. A régebbi IE-kről ne is beszéljünk…

A Microsoft monopol helyzetéből fakadóan az Internet Explorer piaci részesedése olyan nagy, hogy a fejlesztők nem érzik szükségét a valódi fejlesztésnek. A webfejlesztéssel foglalkozó vállalkozások nem engedhetik meg maguknak, hogy olyan oldalakat készítsenek, amik a látogatók nagy részének helytelenül jelennek meg, hiszen ezzel saját presztízsüket rombolnák, így ők a ‘B’ utat választják. Pedig a helyes viselkedés egyértelműen az ‘A’ variáció.

Ilyen egyszerű módon fejti ki fékező erejű hatását a web fejlődésére az Internet Explorer, vagy ha úgy tetszik, a Microsoft. Visszatérve az alapkérdésre: miért utálom az Internet Explorert? Ha az ‘A’ lehetőséget választom, hülye lámernek néznek. Ha a ‘B’-t, plusz órákat kell dolgoznom, és elmegy a kedvem az egésztől.

Ezért van ott a “no explorer” button baloldalt.

es ezer van az h ha vki internet ekszplorerrel nezi ezt az oldalt akkor kezelhetetlen az egesz es szetesik. nemnem - nem en vagyok a balfasz. az evolt pont orgon megjelent egy cikk amiben 10 otletet ad a szerzo mikeppen gyorsithatjuk be a siteunk letoltodeset. ezeken tul plusz egy tanacs: spesz hejjett hasznajj tabot kodformazasra. a tab egy karakter.

es vegezetul egy tejjes mertekben kocka mentes topik. ez az elso ojjan tanev ahol a frissen indult altalanos iskolas elso osztajjos kisporonytokat _nem lehet osztalyozni_, csupan szobeli ertesitot lehet a szulo fele kuldeni. megpedig mindez azer h a kisgyerekeknek minel tobb sikerelmenye legyen es ne serujjon a szemejjisegi joguk - naeaz bazmeg! aha. majmegnezem ket ev mulva azt a kojkot aki elsobe masodikba azt kapta az uzenojebe h _enybe bejnye kisfiam lecci tanujj_ h harmadikba amikor mar osztalyozhato h fogja lekezelni azt a 40 karot az ellenorzojebe es a szulei mit fognak hozza szolni h segghujje a gyerekuk? merbazmeg egy ejnyebejnye az lofasz. deha ott van 10 karo az ellenorzobe az inkabb osztonoz a tanulasra. dehat europai allamvagyunk - haha.

ez a csinos kis kep fogja fogadni mindazon kedves remenytejjes jovobeni linuxportal pont hu latogatokat akik ievel vagy azzal kompatible bongeszovel igyekeznek tallozni a vilaghalot.