Egy beteg srác naplója

Habár a technika ördöge búvott bele, iWiW-en edzett magyar ember tudja azt jól, köze sincs ennek a technikához, mind inkább a humánhoz, aki elfelejtett tervezni, az egész pedig a részletekben rejlik. A Twitter csudaklassz szolgáltatás azzal együtt, hogy a rendelkezésre állása egy napra vetítve igen szerény, de legalább a fennmaradó időre, amikor éppen response-ra méltat a webszerverük, kreatív grafikákkal szórakoztatják az odatévedőt.

Az alábbiakban – lévén mezei blóger nem lát bele, mit takar a nagy doboz – néhány olyan ismérvet vegyünk szemügyre, amelyekkel, ha nem is radikálisan, egyértelműen csökkenthető volna a görbe alatti terület.

A Something is technically wrong. című írás tovább is van »

Azt játszom, hogy ki tudja gyorsabban beírni a böngészőbe, hogy w e ↓ ↵ ^T r e a d e r ↵ ^T f l ↓ ↵ ^T t h ↓ ↵ ^T t e ↓ ↵ ^T 2 ↓ ↵ ^T t w ↓ ↵. Lehet, hogy érdemes lenne munkamenetbe foglalnom, mindezt. (Én nyernék, tuti.)

Két hete, kéthete minden nap, mindennap csak azt, azt hallgatom, hogy a zene az, az nagyon jó, a zene az arany. És tényleg, a picsába.

Monaco first got into the mainstream via TextMate. Envy Code R is used in Visual Studio. And here I am, using them in Emacs on my Linux box.

Monaco [for Linux] lacks of support for bold face, and Envy contains few international characters. But as I told you, they are for programming and for that job, they do their best.

Szeretek egyik napról a másikra leállni szerekről, habitusokról, felhagyni dohányzással, [alkohol] ivással, reggeli kávéval, a megszokott tea fogyasztásommal, egészen ellentétes pólusú, hatású magatartásokba kényszeríteni magam. Ha túlságosan elkényezteted a tested, hogy engedsz mindennek, mit tőled az követel, akkor túlságosan befolyásol téged, egyhangúan követed majd. Most azt játszom, hogy kávét csak tisztán mézzel, ohne tej, semmi multifilter, nikotint csak tisztán snüsszel, teából semmi fekete, csak jázmin natúr és erősen, a többit meg majd holnap kitalálom, mármint hogy felhagyok mindezekkel.

Belefeküdnék a fűbe, hogy szúrja piszok mód torzsa a hátam, belefeküdnék orcával a földbe, hogy nedves földbe bökjem az orrom, belefeküdnék a fűbe, hogy sárkány szálljon fent az égen, belefeküdnék úgy a fűbe, hogy belefekszel te is.

Fotó: Dale Musselman, Morgan with kites

Mecsoda kurva az amelyik bejelöli, hogy mecsoda barátok és mecsoda nagy frendsip, és amikor Magyarországra hozza a fene, az a fene jó dolga, akkor képes úgy itt lenni egy hetet, hogy fel sem hív, hogy hékás te pöcs!

Ez3kiel, Zagar, Irie Maffia, Dub Pistols, Dub Incorporation, Mabafu, Télépopmusik, Moby, Fat Freddy’s Drop, Infected Mushroom, ez az én szigetem!

Az Eastern Sugarnek van egy feledhetetlen balatoni íze, mégis a Bossa Astoria óta az Escape from the Earth-nél éreztem ugyanazt a psyt először az új albumon, amit anno még mikor oktatáson az egyik srác a kezembe nyomott egy korongot csupa track akárhánnyal, hogy ez Zsagar és tetszeni fog. A Cannot Fly Walk Insteadnél van az, hogy minél többet pörgetem, annál jobban előjön ugyanaz, pedig a Never the Same is inkább Szezon, mint sem, de valahogy ezt a srácok kitűnően összerakták, egyszerűen M O C S O K J Ó. Nálam a négy évszakból három mindig tél lehetne.

A keresőkutya jelzett. Mert a keresőkutya az olyan. Állat az. Jó a szimata, vitathatatlan. Mert hát csukja be a szemét, vagy fülit, egyből kétségbeesetten tapogat, hogy merre–meddig. Vagy hát nézze azokat. Azokban a hatalmas automobilokban. Beléje ülnek és máris megszűnik körbe a világ, száguldoznak, hajtanak csak, pedig néhány méterre az orrok előtt megy át. Tudja, amelyiket tegnap a híradóban is mutattak. A szerencsétlen pedig még a zebrán is ment át, azért mondom én. Az állat az más. Az állat, kérem, a legnagyobb sötétben is tudja, hol a helye, nem lehet ám azt félrevezetni, a fenét. Amit az kiszimatol, abban biztos lehet. Hát ha meg mégis tévedne, azt mondják rá, úgy is az csak egy állat. Meg hát, tudja hogy van ez. A felelőség. Egy kutyát mégsem fognak meggyanúsítani, hogy félre akarta vezetni a hatóságot. Á. Valami svindli van, elég ha csak előveszik a kutyát, és rákenik a balhét. Amilyen jószívű az meg, még csóválja is hozzá a farkát. Onnantól pedig az Isten se mossa le róla az egészet. Így volt ez most is, hallja. Az a kettő, amelyik három évet kapott. Aztán most meg kiderítették, hogy mégsem ők voltak. De hát, tudja, hogy van ez. A keresőkutya jelzett.

Ezek a barebone gépek egyszerűen zseniálisak. A néhány forint spórolás reményében az Aqua honlapján az egész héten át tartó molyolást megelégelve szerda este beledobáltam a Users.hu boltjában a kívánt alkatrészeket a kosárba, majd péntek reggel csörgött a telefonom, itt a pécé, CPU-ból viszont 1,8-asuk nincs, megteszi-e a kettes. Mondtam, hogy 6 körül tudnék érte menni, mire felajánlották, hogy addig össze is szerelik. Hat-tizenötkor már a metrón a hónom alatt vittem boldogan az alig hatkilós gépet.

Egy ideje jöttem arra rá, hogy már nem áll fel csupán arra a tényre, hogy van egy gépem, amit lehet modolni meg húzni, valójában nem is akarom látni sem, hogy számítógép van a lakásban, kicsi legyen és csendes, és soha többet ne kelljen hátul matatni, ha bármit bele akarok tolni.

Az Asus T3-ja küllemre megnyerő, habár úgy sem látszik, mert olyan kicsi, és elég jól szerelhető is zsúfoltsága ellenére, ha mondjuk bővítenéd egy WLAN kártyával. Mással igaz, nem is igen, hely sincs benne, meg Bluetooth sem és a videokártyája DVI-t sem tud (nahát!), ellenben hat-ötvenkor már a Fedora 8-as DVD-ről bootolt a gép, és hét-nullaötkor már az Emacsot húztam rá. A kettő között pedig jóváhagytam, hogy küldje el a közösségnek, hogy a Fedora az egy olyan disztribúció, amelyen csont nélkül a barebone minden alkatrésze negyedórás installációt követően muzsikál.

model name   : Intel(R) Pentium(R) Dual  CPU  E2180  @ 2.00GHz
bogomips     : 4002.36
model name   : Intel(R) Pentium(R) Dual  CPU  E2180  @ 2.00GHz
bogomips     : 3999.94

A 6400-asomra négyszázat ráver, meg RAM-ból is kettő gigát tettem bele, hogy ne laggoljon Lívinek a Facebook, lól. Mindezt bruttó nyolcvanezer forintért. A következő néhány évben tudni se fogok róla, hogy van számítógép a lakásban, egyszerűen csak van egy baszott billentyűzet, meg egér, amivel lehet buzizni az Emacsban meg DVD-ket nézni a widescreenen, és a fennmaradó időben pedig csöcsörészés, meg minden, háhá!

A T3 amúgy egy a tizedik születésnapját ünneplő (én ünnepeltem, az meg csak zúgott) P3-at váltott le.

Azon felületen, amelyen akciókat egy grafikus mutató eszközzel lehet kiváltani, a támogatásával elvégzett feladatok hatékonyságukban sohasem mérhetők össze egy parancsszakkal vezényelt környezettel. Míg a pointeres környezetben tetszőleges tág időintervallumban indukálhatók olyan események, amelyek nem visznek közelebb a megoldáshoz, addig egy utasításokat fogadó bemenet késztetést ébreszt arra, hogy értelmes parancsot tápláljunk bele. Az One goes Emacs, never goes back című írás tovább is van »